|
A vitaminok két fő csoportja:
| Zsírban oldódó |
A-vitamin |
D-vitamin |
E-vitamin |
H-vitamin |
K-vitamin |
| Vízben oldódó |
B1-vitamin |
B2-vitamin |
B3-vitamin |
B6-vitamin |
B12-vitamin |
B13-vitamin |
C-vitamin |
P-vitamin |
Zsírban oldódó vitaminok:
A-vitamin

A karotinoid származék retinol
Retinol. (régi nevén: axeroftol) A táplálékkal bevitt retinol gyakorlatilag
teljesen felszívódik. A provitaminok vitaminná történő átalakítása során a
béta-karotin kb. egyhatoda, az egyéb karotinoknak csupán az egytizede alakul át
retinollá. Mivel a karotinok fontos szerepet töltenek be a szükséglet
kielégítésében, bevezették a retinolekvivalens fogalmát. A retinol-ekvivalens a
hasonló kémiai szerkezetű, azonos biológiai hatású vegyületek közös neve. A
legfontosabb A-vitamin hatású vegyületek: a retinol, retinal, és provitaminok:
alfa-, béta- és gamma-karotin, egyéb karotinoidok. Biológiailag a legaktívabb a
béta-karotin.
Az A-vitamin szükségletet a vegyes táplálkozás fedezi. A szükséglet
növekedésével kell számolni a zsíremésztés, felszívódás zavarai, vagy számos
idegen anyag, gyógyszer fogyasztása esetén.
A túlzott A–vitamin bevitel súlyos toxikus tüneteket okoz.
Az A-vitamin hiánya a korai szakaszában az ún. farkasvakságot okozza, amikor
szürkületben, vagy gyenge világítás esetén látászavar következik be. Az
A-vitamin nélkülözhetetlen a szemideghártya (retina) fényérzékeny anyagának, a
látóbíbornak a felépítésében. Nevét is innen kapta. Jellemző még az A-vitamin
hiányra a hámszövet-, könnymirigy-elsorvadása, a verejték- és faggyúmirigyek
megbetegedése, a bőr kiszáradása, a szőrzet és a hajszálak törékenysége,
kihullása. Gyermekeknél a csontosodási folyamat sérülése következtében
növekedési zavar is bekövetkezhet.
A felnőtt ember napi szükséglete kb. 1,5 mg (más források szerint csupán 900 µg),
terhesség és a szoptatás ideje alatt 2,0-2,5 mg. Túladagolás esetén
hipervitaminózis: sárgás bőrszín, hajhullás, bőrgyulladás stb. léphet fel.
A-vitamint a máj, vese, szív, tojássárgája, tengeri halak, narancsfélék,
sötétzöld leveles zöldségek, paradicsom tartalmaznak, A-provitaminokat: a
répában, parajban, kajszibarackban, kelkáposztában, sárgadinnyében, sütőtökben,
paradicsomban, pirospaprikában találunk.
Az A-vitamin (retinol formában) jellemző mennyisége 100 g élelmiszerben:
gabonafélék, hüvelyesek és őrleményeik, kenyerek, péksütemények: nyomokban
[forrás?]
száraztészták: 0-0,04 μg
sajtos, túrós sütemények: 5-50 μg
zöldség, gyümölcs: 0-0,01 μg
vaj, margarinféleségek: 250-650 μg
húsok, húsipari termékek: 0,3-70 μg
májak, májkészítmények: 1500-1600 μg
szív, vese és készítmények: 5-500 μg
halak: 10-60 μg
tej: 30-100 μg
tojás: 350-600 μg
Az A-provitamin (karotin formában) jellemző mennyisége 100g élelmiszerben:
gabonafélék, hüvelyesek és őrleményeik, kenyerek, péksütemények: 0-1,5 mg
száraztésztákban: 0-0,04 mg
sajtos, túrós sütemények: 0 mg
zöldség, gyümölcs: 0,1-12 mg (felső érték a sárgarépa)
vaj, margarinféleségek: 0,2-0,5 mg
húsok, húsipari termékek: nem jellemző
halak: 0,5-2 mg
tej: 0,005-0,1 mg
tojás: 0,5-1,2 mg
Alternatív vitaminszemlélet#Nagy mennyiségű A-vitamin
D-vitamin
1,25-Dihidroxikolekalciferol
A kalciferol gyűjtőnév. Több azonos biológiai hatású, de kémiailag egymástól
különböző anyagot jelölnek vele. Először a csukamájolajról állapították meg,
hogy gyógyítja az angolkórt, majd a napfénnyel besugárzott táplálékról is
megállapították ugyanezt. Az utóbbiból kristály formájában előállított anyagot
D1-vitaminnak nevezték el, mely kalciferolt és lumiszterint tartalmaz. Az
erősebb hatású kalciferol a D2-vitamin nevet kapta. A további kutatások még egy
anyagot fedeztek fel, a 7-dehidrokoleszterint, amely a bőrben ultraibolya
sugárzás hatására, D3-vitaminná alakul. Az állati eredetű élelmiszerek D3- és
D2-vitamint, a növényi eredetűek D2-vitamint tartalmaznak.
A D-vitamin-hatású vegyületek szteroidszármazékok. Táplálkozás-élettani
szempontból a D2- (ergokalciferol) és a D3- (kolekalciferol) vitamin jelentős.
Biológiai hatásukat tekintve aktívabb a D3-vitamin, amely a bőrben az
ultraibolya sugárzás hatására keletkezik, előanyagából a
7-dehidrokoleszterinből. Ez előbb a májban, majd a vesében alakul tovább, az
aktív 1,25-dihidroxi-D-vitaminná (kalcitriollá).
A D-vitamin elősegíti a kalcium és foszfor felszívódását a bélcsatornából, és
közvetlenül befolyásolja a csontképződést.
A szervezetbe kerülő egyes idegen anyagok (ólom, kadmium), valamint egyes
gyógyszerek növelik a vitaminszükségletet. A legbőségesebb kalciferol-források a
halmájolajok, máj, tojás, tej és tejtermékek, de egyes élelmiszereket (például
gyermektápszereket, tejtermékeket, margarinokat) is D-vitaminnal dúsítanak.
Hiánya gyermekekben angolkórt, felnőttekben csontlágyulást okozhat, de az
általános tüneteken túl a vesekőképződés veszélye is fennáll.
Hipervitaminózisa azt eredményezi, hogy megemelkedik a vér kalcium-szintje, túl
sok épül be a csontokba, az érfalakba; növeli az érelmeszesedés kockázatát,
növekedési zavarokat okozhat.
Az D-vitamin (kalciferol formában) jellemző mennyisége 100 g élelmiszerben:
gabonafélék, hüvelyesek és őrleményeik, kenyerek, péksütemények: nem jellemző
száraztésztákban: 0-0,4 μg
zöldség, gyümölcs: nem jellemző
vaj, margarinféleségek: 0,5-7,5 μg
húsok, húsipari termékek: 1-4 μg
halak: 0,5-10 μg
tej: 0,05-0,3 μg
tojás: 5-25 μg
A legjobb D-vitamin forrásaink a halmájolajok, a máj, a tojás, a tej és a
tejtermékek, margarinok. A bőrben is képződik, ha azt napfény éri.
E-vitamin
Tokoferolok: Számos E-vitamin hatású vegyület ismert, így az alfa-, béta-,
gamma-, és delta-tokoferol, valamint a szintetikus úton előállított
észter-származékok, például tokeferol-acetát.
Legjobb E-vitamin forrásaink a növényi olajok, tehát a napraforgó-, búzacsíra-,
tökmag-, olíva-, kukoricaolaj, a búzacsíra és az egyéb gabonacsírák, a zöld
növények, a hús, a máj és a tojás.
Az emberben a tokoferol hatása kevéssé ismert, hiánya nem okoz jellemző
tüneteket. A tokoferolok könnyen oxidálódnak, miközben antioxidáns hatást
fejtenek ki, így megakadályozzák a többszörösen telítetlen zsírsavak
oxidációját. Biológiailag a D-alfa-tokoferol a leghatásosabb. Gyulladásgátló
hatása is ismert.
A vegyes táplálék E-vitamin tartalma nagymértékben függ az elfogyasztott zsír
mennyiségétől és minőségétől (állati zsír, vagy növényi olaj). A többszörösen
telítetlen zsírsavakban gazdag étrend mellett nagyobb az E-vitamin szükséglet. 1
g többszörösen telítetlen zsírsav, 0,5-0,8 mg-al növeli a tokoferolszükségletet.
Embernél nem fordulnak elő hiánytünetek, mert a normális vegyes étrend
tartalmazza, illetve az egészséges szervezet ezekből képes előállítani a neki
szükséges mennyiséget.
Hiánya vérszegénységet, meddőséget, izomsorvadást okoz. Túladagolása nem ismert
E-vitaminban gazdagok a növényi olajok, zöldnövények, gabonamagvak, de főleg a
csíráztatott magvakból nyert olajok.
Az E-vitamin (tokoferol formában) jellemző mennyisége 100 g élelmiszerben:
gabonafélék, hüvelyesek és őrleményeik, kenyerek, péksütemények: 0,1-12 mg
száraztésztákban: 0-0,6 mg
sajtos, túrós sütemények: 0,05-1 mg
diós, mákos sütemények: 0,3-3 mg
zöldség, gyümölcs: 0-3 mg
vaj, margarinféleségek, szalonna, növényi olaj: 0,5-84 mg
húsok, húsipari termékek: 0,5-2,5 mg
halak: 0,2-3,5 mg
tej: 0,1-1,6 mg
túrók, sajtok: 0-1 mg
tojás: 0,5-1,5 mg
H-vitamin
(biotin, filtrátfaktor, p-aminobenzoesav) A hámszövet védelmi vitaminja,
baktériumok, élesztőgombák fontos enzimje.
Hiánya a hámszövet ellenállását csökkenti, gyulladások lépnek fel, esetenként
gerincvelői bántalmakat okoz. Az élesztőkivonat az embernél gátolja az őszülés
kialakulását.
Legjobb biotinforrásaink a máj, a vese, a tojássárgája, az élesztő, a karfiol, a
dió- és mogyorófélék, a gabonafélék. A gyümölcsök és a húsfélék igen keveset
tartalmaznak.
K-vitamin
Fillokinon. A természetben két formában fordul elő: K1-vitamin (fillokinon),
amit a zöld növények, valamint a K2-vitamin (menakinon), melyet baktériumok
szintetizálnak. A természetes K-vitaminok csak zsírban, a mesterségesen
előállított származékok vízben is oldódhatnak.
Az ember K-vitamin szükségletét a táplálék K1-vitaminja és a bélbaktériumok
által előállított K2-vitamin kb. fele-fele arányban fedezi. Normális bélflóra és
vegyes táplálkozás esetén a szervezet K-vitamin ellátottsága megfelelő. A
K-vitamin 10-70%-a szívódik fel.
Felnőttekben a hosszantartó antibiotikus kezelés és a csökkent K-vitamin bevitel
hiánytüneteket okozhat. Gyermekeknél és koraszülöttekben a bélbaktériumok
csekély száma miatt előfordulhat K-vitamin hiányon alapuló vérzékenység.
K-vitaminforrások: brokkoli, fejes saláta, káposzta, paraj, tejtermékek, és máj.
Vízben oldódó vitaminok:
B-komplex
Komplexnek nevezzük a teljes B-vitamincsoportot, amelybe az összes
B-vitaminmódosulat beletartozik.
B1-vitamin
Tiamin
Tiamin: vízben jól oldódó, hőre érzékeny vegyület. Jelentős szerepe van a
szénhidrát-anyagcserében, miután a piroszőlősav dekarboxilezését végző enzim
koenzimje, energiát generál, segíti a szénhidrátok elégetését, valamint
létfontosságú szerepet tölt be az idegrendszer, az izmok és a szív normális
működésében.
A tiamin-szükséglet a szénhidrátbevitellel függ össze, a gyakorlatban az
energiabevitellel számolnak. Felnőttek számára 0,125/1000 kJ tiamin bevitele
ajánlott, ami legalább 1 mg tiamint jelent naponta. Az idős emberekben a
rosszabb tiamin felhasználás miatt 1 mg/nap bevitel javasolt még akkor is, ha
energiabevitelük kisebb, mint 8 MJ/nap.
A hiánybetegség a tejsav és a piroszőlősav felhalmozódását okozza a
szervezetben, neuraszténiás tünetekkel, étvágytalansággal jár, szívgyengeség és
keringési elégtelenség léphet fel. Ennek eredménye a fáradtság, a gyengeség, a
depresszió, valamint egyes bélrendszeri problémák.
A B1-vitamin hiánya okozza – főleg a keleti országokban – a beriberi nevű
betegséget. Felfedezése és gyógyítása Christiaan Eijkmann malájföldi holland
katonaorvos nevéhez fűződik.
A történet érdekes: Eijkmann idejében ezt a betegséget fertőző eredetűnek
gondolták, mert a gyarmatokon tömegesen jelentkezett. A tünetek előterében a
perifériás idegek gyulladása áll, amely izomsorvadáshoz, és bénuláshoz vezet.
Eijkmann felfigyelt arra, hogy a fogház udvarán tartott tyúkok, amelyek a fogház
lakóihoz hasonló tüneteket mutattak, egyik napról a másikra meggyógyultak. Az ok
után kutatva kiderítette, hogy a tyúkok táplálkozását megváltoztatták. Addig a
foglyok által is fogyasztott hántolt rizst ették, gyógyulásukat az idézte elő,
hogy takarékossági okokból az olcsóbb hántolatlan rizst kapták. Eijkmann
kísérletet végzett feltevése igazolására, és bebizonyította, hogy a rizs héjában
levő anyag hiánya a felelős a beriberi kialakulásáért. Ezt az anyagot
ellenméregnek gondolta. Eijkmann 30 évvel később Nobel-díjat kapott, amikor Funk
felfedezése nyomán a vitamin fogalmát megismerte a világ.
Tiaminban gazdag a máj, a teljes kiőrlésű liszt, a barnakenyér, a hüvelyesek, az
élesztő.
Az B1-vitamin (tiamin formában) jellemző mennyisége 100 g
élelmiszerben:[forrás?]
gabonafélék, hüvelyesek és őrleményeik, kenyerek, péksütemények, száraztészták:
30-800 μg
zöldség, gyümölcs: 15-300 μg
dió, olajos magvak: 100-2020 μg (felső érték a napraforgó)
vaj, margarinféleségek, olaj, szalonna: 0-30 μg
húsok, húsipari termékek, máj, szív, vese: 80-800 μg
halak: 20-100 μg
tej: 50-180 μg
tojás: 50-150 μg
B2-vitamin
Riboflavin
Riboflavin. Az enzimek a piroszőlősav, zsírsavak és az aminosavak oxidatív
lebontását végzik, fontos szerepet töltenek be a szöveti légzésben és
méregtelenítésben. A szervezetünkben a tápanyagmolekulák végoxidációjában
játszik szerepet, a lehasadó hidrogénatomokat felvevő és továbbvivő enzimek
alkotó része. Az ember bélflórája is termel riboflavint, ezért hiánytünetek
ritkán fordulnak elő. Hosszantartó, széles spektrumú antibiotikum-kezelés
azonban elpusztítja a bélflórát, így riboflavin-hiányt idézhet elő. Hiánya az
embernél bőrelváltozásokat, szemlencse-elváltozásokat, szemviszketést,
szemégést, szemvörösödést, emésztési zavarokat és kirepedt ajkakat okoz.
Közrejátszhat az ízületi gyulladás kialakulásában is. Életkortól függetlenül
0,15 mg/1000 kJ riboflavin bevitel ajánlott, idős korban nem lehet kevesebb,
mint 1,2 mg/nap.
Főbb riboflavinforrások: tej és tejtermékek, máj, vese, tojás, hüvelyesek.
B3-vitamin
Nikotinamid
Nikotinsav, niacin, PP-(Pellegra Preventív) faktor. A niacin a szöveti
oxidoredukciós folyamatokban résztvevő koenzimek alkotórésze. Az elfogyasztott
táplálék minden 1 MJ energiájára 1,6 mg niacinekvivalens-bevitel ajánlott
(felnőtteknek kb. 16 mg/nap) A szükségletek megállapításánál figyelembe kell
venni a triptofánból történő képzést: 60 mg triptofánból 1 mg nikotinamid
képződik, az átalakulás piridoxint, tiamint, riboflavint igényel. Ezért a
niacin-szükségletet – a triptofánból történő átalakulást figyelembe véve –
niacinekvivalensben szokták megadni: 1 mg niacinekvivalens = 1 mg nikotinsav =
60 mg triptofán. Megjegyzendő, hogy a legtöbb esetben a vitaminkészítményekben a
niacin helyett niacin-amidot találunk, mely egyes vélemények szerint a szervezet
számára nem kellően helyettesíti a vitamint. A niacin-amidot azért fejlesztették
ki, hogy kiküszöböljék az allergén reakciónak hitt bőrvörösödést, amit a niacin
okoz, de a niacinamid nem. Lásd a bővebb niacin cikket.
Hiányában bélrendszeri zavarok, fáradékonyság, depresszió, étvágytalanság,
fejfájás alakulhat ki.
Niacinban gazdag a hús, máj, vese, zöldségfélék és a barnakenyér.
Triptofán-forrás: a hús, a növényi fehérjék, kivéve a kukoricát.
Alternatív vitaminszemlélet#Nagy mennyiségű B3-vitamin
B6-vitamin
B6
Piridoxin. A piridoxin-koenzimek részt vesznek az aminosav anyagcserében, a
zsírok lebontásában, bevitelük a fehérje-bevitellel arányos kell, hogy legyen,
miután a legfőbb feladata az aminosavak átalakítása: 1 g fehérje mellé
0,015-0,02 mg B2-vitamint rendelnek. A piridoxinnál felszívódási veszteséggel
nem kell számolni. Ajánlott napi bevitel felnőtteknek: 1,5 mg.
Hiánya ún. pellegrás nyelv- és bőrtüneteket, a perifériás idegek gyulladását,
vérszegénységgel és idegrendszeri zavarokkal járó epilepsziás görcsöket okozhat,
de az úgynevezett „fekete nyelv” kialakulásában is szerepet játszik. További
hiánytünetek lehetnek: az ajkak nyálkahártyájának berepedezése, fokozott
faggyúmirigy-működés, idegesség, álmatlanság, izomgyengeség, hajhullás,
végtaggörcs. B6-vitamin adását javasolják migrénes fejfájás esetén, a terhesség
alatt, de a röntgen-besugárzás és a narkózis után bekövetkező hányások
csillapítására is.
Bőséges forrás a máj, hal, hús, tejtermékek, hüvelyesek, gabonafélék, spenót,
banán, élesztő, kisebb mértékben a tej és a tojás.
B7-vitamin
Lásd: H-vitamin (biotin)
B12-vitamin
A tetrapirrol gyűrű, melyben kobalt található. Ha a kobaltot magnézium
helyettesíti, akkor klorofillról, ha vas, akkor hem alegységről beszélünk
Kobalaminok, a gyomor és a vékonybél nyálkahártyája által kiválasztott
glikoproteinhez (intrinsic faktor) kapcsolódva szívódnak fel. Az esetek
többségében vitaminhiány akkor lép fel, ha nem képződik a kobalaminokat szállító
intrinsic-faktor, így a táplálékban jelen lévő vitamin nem tud bejutni a
szervezetbe. A kobalaminok koenzim formájában kapcsolódnak be a fehérjék, a
szénhidrátok és más nitrogéntartalmú anyagok anyagcseréjébe. A kobalaminnak
nevezett anyag 4,5%-ban tartalmaz kobaltot, innen származik a neve.
A kobalaminok felszívódási vesztesége elérheti a 75%-ot is. B12-vitamint a
növények nem tartalmaznak, a szükségletet csak állati eredetű élelmiszerekkel
lehet fedezni. Normális körülmények között a tápláléknak nem kell kobalamint
tartalmaznia, mert a bélben naponta 20-szor annyi keletkezik, mint amennyi a
táplálékkal kerül a szervezetbe. Innen rendkívül nehezen szívódik fel, a
felszívódása csak belső faktor jelenlétében megy végbe, és a bélben képződő
mennyiség tizede szívódik csak fel, a többi kiürül a szervezetből. Az ember évi
szükséglete kb. 1 mg-ra tehető. Vészes vérszegénységben szenvedő betegnek
havonta kb. 100 mg-ot kell kapnia.
A B12-vitamin részt vesz a nukleinsavak felépítésében, befolyásolja a szervezet
fehérjeszintézisét, elősegíti az aminosavak fehérjékbe való beépülését és
fokozza ezek hasznosítását, de az egész szervezetet érintő hatása van. Az orvosi
gyakorlatban a vészes vérszegénység, általános testi leromlás, kimerültség,
ideggyulladás, hosszabb betegség utáni lábadozás esetén használják. Az egész
szervezetre kiterjedő erősítő, roboráló hatása van.
B13-vitamin
Orotsav (antioxidáns)
Hatásai: megvéd bizonyos májműködési zavaroktól és a korai öregedéstől,
elősegíti a szklerózis multiplex kezelését. A felnőttek ajánlott adagja 0,003
mg. Hiánytünet egyelőre nem ismert. Megtalálható a gyökérzöldségekben és a
tejsavóban.
Folsav
B9-vitamin, M-vitamin. A folsav vízben oldódó vitamin. Nagyon fontos szerepe van
a szervezetben, különösen a várandós édesanyáknál, mert a terhesség korai
szakaszában a fejlődő embrió gerincét, a velőcsövet lezáró folyamat csak folsav
jelenlétében megy végbe hibátlanul. Ezért várandós édesanyáknak mindenképpen
ajánlott a folsav pótlása.
Szerepe van még a fehérvérsejtek, vörösvértestek, vérlemezkék képzésében, az
aminosavak, és nukleinsavak anyagcseréjében, de hozzájárul a gyomor-bélrendszer,
és a szájnyálkahártya épségéhez is.
Szükséglet
Érdekesség, hogy a mesterséges készítményekből felszívódása jobb, mint a
természetes forrásokból. A szervezet jó folsav-ellátottsága mellett elfedheti a
B12-vitamin hiányában kialakuló tüneteket. Ez különösen vegetáriánus táplálkozás
esetén lehet veszélyes.
Legjobb folsavforrásaink a máj, a leveles zöldségek (különösen a paraj), a
gyümölcsök, és az élesztő. A túl nagy folsavbevitel csökkentheti a cink
hasznosulását.
Napi 0,15 mg szükséges.
Biotin
B7-vitamin, H-vitamin. Kéntartalmú vitamin. Számos karboxiláló enzim koenzimje,
melyeknek reguláló szerepük van a szénhidrát- és lipid-anyagcserében. A
biotinszükséglet és a javasolt bevitel megállapítását nehezíti, hogy az ember
bélflórája is termeli. Felszívódási vesztesége 50% körül van. A biotin szabad és
kötött formában is jelen lehet az élelmiszerekben. Jó biotinforrás a máj, a
vese, a tojássárgája, és néhány zöldség. A búza is tartalmaz biotint, de kötött
formában, ami felszívódásra nem alkalmas. A hús, a gyümölcsök biotinban
szegények.
Hiányakor túlzott kimerültség, álmosság, izomfájdalmak, hajhullás, depresszió,
és szürkés bőrszín jelentkezhet.
Pantoténsav
B5-vitamin. A béta-alanin dihidroxi-dimetil vajsavval acilezett származéka, az
intermedier anyagcserében kulcsfontosságú koenzim A alkotórésze. Szerepe van az
energiahordozó szénhidrátok lebontásában, zsírsavak szintézisében és bontásában,
a különböző szterolok, szteroid-hormonok, porfirinek szintézisében. Emberben
valódi hiánytünetek vegyes táplálkozás mellett nem lépnek fel, bár a
pantoténsav-szükséglet nem tisztázott kellőképpen. A fizikai erőkifejtés és a
stresszhelyzetek növelik a szükségletet. Feltehetően a bélbaktériumok termelte
pantoténsav is hasznosul a szervezetünkben. Az anyatejben kb. 2 mg/l pantoténsav
van.
C-vitamin
Aszkorbinsav
Aszkorbinsav: a hexonsav laktonja. Vízben jól oldódó, erősen redukáló vegyület.
Képlete: C6H8O6. Teljesen eloxidált formájában elveszti vitaminhatását. Az
aszkorbinsav a sejtek biokémiai folyamataiban mint hidrogéndonor vesz részt, ez
adja meg elsőrendű biológiai jelentőségét. 85%-a szívódik fel. Elősegíti a vas
felszívódását a bélrendszerből. Az aszkorbinsavat számos állatfaj szintetizálja,
ugyanakkor az ember és néhány állatfaj nem képes erre.
A környezeti stresszhatások, a dohányzás, egyes gyógyszerek, (például orális
fogamzásgátlók), lázas állapot, műtéti beavatkozások növelik a szükséges adag
mértékét. A C-vitaminnal jól ellátott anya tejének aszkorbinsav-tartalma 30…55
ml/l.
Szent-Györgyi Albert biokémikus az 1930-as években izolálta a C-vitamint,
munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el.
A hivatalos álláspont szerint egészséges ember napi C-vitamin szükségletét a
helyesen összeállított és jó konyhatechnikával elkészített ételekkel még a tél
végi és tavaszi hónapokban is fedezni lehet.
Aszkorbinsavban gazdag zöldségfélék: a zöldpaprika, paradicsom, burgonya, fejes
saláta, és a káposztafélék: (káposzta, brokkoli, kelbimbó), friss gyümölcsök,
(elsősorban áfonya, ribizli, a vadrózsa termése, a csipkebogyó, narancs, citrom,
grapefruit), télen ezek, vagy az ezekből úgynevezett „hideg” eljárással készült
teák, szörpök, gyümölcsborok fogyasztását kell szorgalmazni. A zöldségféléket
lehetőleg nyersen, salátának elkészítve, vagy pároltan célszerű fogyasztani. A
hosszú áztatás, főzés, vagy a főzővíz kiöntése jelentős aszkorbinsav veszteséget
okoz, de kerülni kell a fémedények (vas, réz) használatát és az ételek ismételt
felmelegítését is.
Az C-vitamin (aszkorbinsav formában) jellemző mennyisége 100g élelmiszerben:
gabonafélék, hüvelyesek és őrleményeik, kenyerek, péksütemények, száraztészták:
0-1 mg
zöldség, gyümölcs: 5-400 mg
vaj, margarinféleségek, zsír, olaj, szalonna: 0 mg
húsok, húsipari termékek, máj, szív, vese: 0-30 mg
halak: 0 mg
tej: 0-5 mg
tojás: 0 mg
A napi szükséglet minimuma 45-80 mg/nap körül van. [1]Ajánlott mennyisége
hivatalosan 60-90 mg, de erről viták a mai napig folynak. Több orvos szerint is
érdemes túllépni az ajánlott bevitelt, akár 750 mg-ig, azonban efölött megnő a
vesekő vagy a magas húgysavszint kialakulásának kockázata. De kivételes
esetekben, például megfázás, fertőzés esetén akár több grammot is bevihetünk
naponta belőle. Akár már nap végére is jobban lehetünk, de 1 hétnél tovább ne
alkalmazzuk ezt a módszert.
Egyes vélemények szerint a túladagolás (bár a felesleg a vizelettel távozik)
elsavanyítja a vizeletet, illetve megnövelheti a húgykő, vesekő kialakulásának
esélyét és hasmenést is okozhat. A fölösleges C-vitamin oxálsav formájában ürül
ki a szervezetből, ami alkotóeleme a vese- és húgykőnek.
A C-vitamin hiánya
Ilyen esetben fellépő betegség a skorbut. Jellemzője a kiszáradt bőr, emésztési
zavarok, fogínysorvadás következtében meglazult fogak.
Hosszabb időn, (éveken, évtizedeken) keresztül fennálló C-vitamin-hiány esetén
rendkívüli mértékben megemelkednek a szív- és érrendszeri kockázatok vagy a rák
kialakulásának veszélyei. Például az érelmeszesedés és a szívroham
kialakulásának közvetlen visszavezethető oka ennek a vitaminnak a hiánya.
P-vitamin
A rutin (más néven citrin) a bioflavonoidok közé tartozó sárga festékanyag, a 'flavon'
vegyülete. Egyes vérzékenységgel járó, a skorbuthoz hasonló betegségek tiszta
C-vitaminnal nem gyógyíthatók, de citromlé vagy paprikakivonat adására javulnak.
A P-vitamint a paprikából sikerült kivonni. Ez az anyag csökkenti a hajszálerek
áteresztőképességét (permeabilitását), innen az elnevezése is. A P-vitamin
segíti a C-vitamin felszívódását és megvédi az oxidációtól, ezenkívül erősíti a
hajszálereket. A C-vitamin kísérője, általában ugyanazokban az élelmiszerekben
fordul elő. Legbővebben a citrusfélék, a csipkebogyó, az áfonya, a brokkoli, a
paradicsom, valamint más gyümölcsök és zöldségek tartalmazzák – elsősorban a
gyümölcs húsa gazdag ebben a vitaminban.
Emberben kifejezetten P-vitamin-hiánybetegség vagy túladagolás nem ismert, de
feltételezhető, hogy hiányában a C-vitamin felszívódása és felhasználása zavart
szenvedhet, éppen ezért tüneteik átfedhetik egymást. A vízben oldódó vitaminok
esetében nem fordul elő túladagolás, mert a vízben oldódó vitaminokat nem tudja
tárolni a szervezet.
|