A gyógynövények hatóanyagai


  • Alkaloidok:
    Az alkaloidok növényekből nyerhető, összetett gyűrűs szerkezeteket tartalmazó, nitrogéntartalmú szerves vegyületek.
    Általában bódító, fájdalomcsillapító, izgató és élénkítő hatásúak (anyarozs, beléndek, fecskefű, mákgubó, maszlag, nadragulya, őszi kikerics)
    .
    Élettani szerepük:


    Szerepük még nem teljesen tisztázott, de valószínűleg részük van a nitrogén szerves vegyületekbe építésében. Védenek egyes növényeket a legelő állatoktól. Sok alkaloid hat az emberi szervezetre. Egyeseket (közülük több ismert kábítószert) gyógyszerként is használnak, mások egyértelműen mérgezőek.

    Fajtáik:

    Az alkaloidok nitrogén tartalmú bázisos jellegű természetes -ill. szintetikusan előállított- vegyületek. felosztásuk az alapjukat képező heterociklusos gyűrű szerint történik.
    1. csoport piridin vázas alkaloidok
    2. csoport propánvázas alkaloidok
    3. csoport kinolin vázas alkaloidok
    4. csoport indol vázas alkaloidok
    5. csoport purin vázas alkaloidok

    Ismertebb alkaloidok:

    kapszaicin, kinin, morfin, kodein, kokain, lidokain, LSD (lizergsav-dietilamid), meszkalin, nikotin, novokain, sztrichnin stb.
     
  • Cserzőanyagok:
    Bélhurut oldására és vérzéscsillapításra használják (tölgy, nyír, vadgesztenye).
    Cserzőanyagok név alatt oly vízben oldható, összehúzó ízű anyagokat foglalunk össze, melyek a vassók oldatait sötét színűre festik, és az enyvoldatokban csapadékot okoznak. A friss állati bőr ezeket a cserzőanyagokat vízben való oldataikból felszívja; ugyanezt teszi a selyem és kisebb mértékben a gyapjú és pamut is. Egyebekben a cserzőanyagok nagyon eltérnek egymástól.
    Procter (Textbook of tanning) a cserzőanyagokat következőképpen osztja be:

    1. A pyrocatechin származékai, melyek a bőrön fehéres lerakódást nem képeznek, s amelyek az ecetesvas vasoldatot zöldes-feketére festik; ide tartoznak a bürök, a mimóza, a katechu (kasu), a gambicserje, a quebracho stb. cserzőanyagai.
    2. A pyrogallol származékai, melyek vassal kékes-fekete színeződést adnak, a bőrön fehér lerakódást képeznek; ide tartoznak a gubacsok, a szömörce, a divi-divi stb., cserzőanyagai.
    3.Cserzőanyagok, melyek mind pyrogallolt, mind pyrocatechint tartalmaznak; ilyenek a tölgyfacser és a valonea cserzőanyagai, melyek a bőrön fehér lerakódást adnak, és a vassókat kékes-feketére festik. E szerint a cserzőanyagok beoszthatók olyanokra, melyek kékes-fekete színeződést adnak.
     
  • Glukozidok:
    Szívműködést szabályzó, izzasztó, vizelet elhajtó, hashajtó hatású anyagok (gyűszűvirág, tavaszi-héricsfű, gyöngyviráglevél).
     
  • Illóolajok:

    Az illóolajok tömény hidrofób folyadékok, amelyek illékony vegyületeket tartalmaznak és növényekből vonják ki őket. Előállíthatják desztillációval, préseléssel, vagy oldószeres extraakcióval. Az illóolajokat a parfümériában, az aromaterápiában, kozmetikai iparban, gyógyszeriparban használják, ezen kívül ételek ízesítésére is. Szaguk jellemző az egyes növényekre. Az illóolajok nevüktől eltérően nem olajok, mivel az olajok fő tulajdonsága az, hogy fehér papírra cseppentve zsíros nyomot hagynak és szobahőmérsékleten jelentéktelen a párolgásuk. Ezzel ellentétben az illóolajoknak éppen az a legjellemzőbb tulajdonsága, hogy szobahőmérsékleten is jelentős gyorsasággal párolognak és párolgásuk után sem hagynak nyomot.
    Ezen tulajdonságát használjuk fel, az illóolajok tisztaságának megállapítására is, ugyanis ha el is illan a fehér papírra cseppentett illóolaj, de a papíron a legkisebb nyomát is látjuk a cseppnek, akkor nem 100%-osan tiszta a vizsgált illóolaj. Az illóolaj tehát sok vegyületből álló vegyes komponensű, folyékony halmazállapotú, 100%-ban illékony anyagok elegye, mely alkotórészei miatt jelentős gyógyhatással bír. Fényre, hőre, levegőre érzékenyek, mert azok az oxidációt és gyantásodást elősegítik.

    Összetétel:


    Fő alkotórészeik a C10H16 összegképletű terpének különböző izomerjei, de ezeken kívül alkoholok, aldehidek, ketonok, laktonok, észterek, kén- és nitrogéntartalmú vegyületek, fenolok és sok egyéb, még nem azonosított vegyület is található az elegyben. Több mint 500 komponenst határoztak már meg, egy-egy olaj ezek közül 5-20 vegyületből áll.
    Forráspontjuk általában 150-300 °C között van, vízgőzzel azonban már 100 °C körül átdesztillálhatók.
    Mivel többnyire drágák, ezért gyakran hamisítják őket. A hamisítványokhoz olcsó illóolajat (terpentint), alkoholt, ásványi olajt, zsíros olajokat, észtereket (főként tálsav-észtereket) használnak.

    Emésztést serkentő, gyulladást gátló, ízesítő hatásúak (ánizs, borsmenta, cickafark, édeskömény, fodormenta, kakukkfű, kamilla, koriander, zsálya).
     
  • Keserű anyagok:

    Keserűanyag drogoknak nevezzük azokat a növényi részeket, melyeket keserű ízükért alkalmaznak a gyógyászatban. Az emésztést elősegítő hatás alapja az, hogy a keserű íz fokozza a nyál és gyomornedvtermelést, és az epetermelést is kedvezően befolyásolja. A keserűanyagokat tartalmazó készítményeket az optimális hatás eléréséhez étkezés előtt fél órával kell bevenni. A keserűanyag drogok közé soroljuk a tárnicsgyökeret, az ezerjófüvet. Számos gyógynövényben a keserűanyag mellett illóolaj is található, ilyen például a fehér üröm és a keserűnarancs héja. Alkalmazásuk nem javasolt gyomorsósav-túltengés, fekély megléte esetén.
     
  • Szaponinok:

     A szaponinok (sapo=szappan) nevüket arról kapták, hogy vízzel összerázva erősen habzanak. A fitoterápiában a szaponin tartalmú növényi részeket (édesgyökér, fátyolvirággyökér, szappanfűgyökér, kankalingyökér) elsősorban köptetőként alkalmazzák. Egyes szaponin-drogokat mint a kopasz porcikafüvet és a közönséges aranyvesszőfüvet vizelethajtó hatásuk miatt a húgy utak átmosó terápiájában használják. A szaponinok a vérkeringésbe jutva mérgezőek, mert képesek a vörösvérsejteket hemolizálni, azaz a hemoglobint membránkárosító hatásuk révén kiléptetni a vörösvértestekből.
     
  • Szénhidrátok:

    Szervezetünk működéséhez energia és sok egyéb anyag is szükségeltetik. Ezeket biztosítja (néha fölös mennyiségben is) táplálkozásunk.
    Vannak olyan tápanyagok, amelyből a szervezet a létfenntartáshoz, a különböző életfolyamatokhoz -légzés, szervrendszerek működése, gondolkodás, mozgás- nyer ki energiát, ezeket energiát adó tápanyagoknak nevezzük. Ilyenek a fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok. Mások nem energiát szolgáltatnak, hanem a szervezetben lezajló folyamatokat végzik, segítik elő vagy katalizálják, ezek az energiát nem adó tápanyagok, a vitaminok és az ásványi anyagok, mikro- és makroelemek csoportja. Áttekintésképpen nézzük meg azt, hogy mi ezeknek szerepe a szervezetben, és mire kell a fogyókúra kapcsán odafigyelni viszonylatukban!
    Gyulladást csökkentő és bevonó anyagok (bodza, édesgyökér, gyermekláncfű, hársfavirág, papsajt, zilizgyökér).
     
  • Vitaminok:
    Vitaminokkal bőveben a Vitaminok menüpont alatt foglalkozunk.
    A-vitamint a sárgarépa és csonthéjas gyümölcsök, B-vitamint a gabona magvak, C-vitamint s friss gyümölcsök, csipkebogyó, paprika, E-vitamint a gabonafélék csíraolajából nyerünk.

Minden jog fenntartva. Az oldal Székely János tulajdonát képezi.