Gyümölcs - A köznyelv és a konyhaművészet általában gyümölcsnek nevezi a növények édes és húsos termését

A köznyelv és a konyhaművészet általában gyümölcsnek nevezi a növények édes és húsos termését, mint a szilva, alma, dió vagy narancs.

Régen az erdőben élő gyümölcsfák (vadalma, vadkörte, vadcseresznye, madárcseresznye, kökény, galagonya, berkenye, som) terméseit, mogyorót, málnát, erdei szamócát, vagy a tüskés szárú szedret gyűjtögették össze. Később az erdők gyümölcstermő részeit bekerítették, hogy a vadállomány kevésbé férhessen hozzá. Ezeket a bekerített erdőrészeket, vadkertek-nek nevezték, és a mai települések neveiben is felfedezhetők. (Soltvadkert, Érsekvadkert, de Almásfüzitő, Balatonalmádi, Dunaalmás is ilyen vadkertek neveit őrzi)

Termés, vagy gyümölcs:

valódi termés (fructus): a virág magházából képződő, a magvakat magába foglaló és védő szerv.

áltermés: a magházon kívül további más virágrészek vagy más szervek is részt vesznek a felépítésében

A gyümölcs szó gazdasági, felhasználói fogalom. Tudományos igénnyel az ökonóm botanikusok törekszenek a növényvilág hasznosságelvek szerinti csoportosítására. Gyümölcsnek általában az emberi fogyasztásra nyersen és frissen alkalmas terméseket és álterméseket tekintik. A köznyelv többnyire megszorítóbb értelmű, és csak a fás növényeken termő gyümölcsöt tekinti gyümölcsnek, (az édes ízt is társítja), míg a tágabb definícióba beleférnek a dinnyék, de akár a frissen fogyasztott paradicsom is. A lágyszárú, egyéves növény frissen és nyersen fogyasztható terméseit tehát innen nézve inkább gyümölcsnek, a termesztéstechnológia felől inkább zöldségnek szokás nevezni. (A gyakorlatias választóvonal leginkább az, hogy az adott kultúrkörben jellemzően inkább nyersen, vagy főzve-sütve fogyasztják-e.) A "legközépebb" határeset a szamóca (földieper), amelynek az áltermését esszük, lágyszárú, de többéves növényről.

A gyümölcsök felosztása:

Mérsékelt égövi gyümölcsök:

Termesztett gyümölcsök:
húsos gyümölcsök: alma, birs, cseresznye, egres, eper, faeper, görögdinnye, kajszibarack, kivi, kopasz kivi (weiki), körte, málna, meggy, mullaca, naspolya, nektarin, őszibarack, ribizli, ringló, sárgadinnye, tüskétlen szeder, szilva, szőlő
csonthéjas magvak: dió, mandula, pisztácia, szelídgesztenye

Az alma egy gyümölcs, illetve az azt termő almafa (Malus domestica) rövidebb neve. Az almafa a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. Világszerte közkedvelt gyümölcs, frissen fogyasztható. Kockákra vágva ideális salátákba, levesekhez, befőttnek. Használható szószok készítéséhez és süteményekben is ízletes.
Habár C-vitamin tartalma jóval csekélyebb mint például a narancsé vagy a citromé, mégis a benne lévő ásványoknak köszönhetően nagyon jó hatásai vannak az emésztőrendszerre. Fontos hatóanyaga még a pektin, ami vízben oldva kocsonyás zselét alkot, valamint a héja cellulóz része, aminek béltisztító hatása van. Alacsony vércukor esetén is hatékony, fogyasztása pótolja az ilyenkor szükséges glukózt.

A birs értékét az almánál nagyobb vitamintartalma és magas pektintartalma adja. A pektin nagy szerepet játszik a szervezet méregtelenítésében, megköti a káros anyagokat. Gyulladáscsökkentő hatást fejt ki az emésztőszervekben, ezért gyógyászati szempontból is jelentős gyümölcsfajunk.

A cseresznye (Prunus subg. Cerasus) a rózsafélék (Rosaceae) közé tartozó Prunus nemzetség alnemzetsége. Cseresznye néven leggyakrabban a vadcseresznyefát (Prunus avium), illetve annak valamely termesztett változatát, vagy annak csonthéjas gyümölcsét értik. A cseresznye sok káliumot tartalmaz, ami elősegíti például a zavartalan izomműködést, a normál vérnyomást, a megfelelő szívritmust, de egészségesen tartja a bőrt is. Jelentős C-vitamin tartalma (antioxidáns) jelentős, amely hatással van az immunrendszer normál működésére, gátolja a daganatos elváltozok, szív - és rendszeri problémák kialakulását.

A szamóca (Fragaria) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó nemzetség neve, valamint a vadon termő, illetve a termesztett fajok gyümölcsének elnevezése. Magyarországon a nemzetségnek 3 faja őshonos, ezeket gyakran a gyümölcséért termesztett Fragaria X ananassa illetve Fragaria virginiana fajoktól való megkülönböztetés végett erdei szamócának nevezik. A termesztett fajokat gyakran hívják epernek.
Azok a nők, akik szeretik az epret, jobb eséllyel kerülhetik el az érelmeszesedést, mint akik nem szereti ezt a zamatos gyümölcsöt, derítette ki egy tanulmány, amelyet a Journal of the American College of Nutrition közölt. Dr. Howard D. Sesso és munkatársai a Women's Health Study résztvevőinek adatait dolgozták fel.

A görögdinnye (Citrullus lanatus) a kabakosok (Cucurbitaceae) családjába tartozó, Afrika déli részéről származó növényfaj, illetve annak gyümölcsének neve.Formája gömbölyű vagy hosszúkás, héjának színe sötétzöld vagy világos zöld csíkos, húsának színe piros vagy sárga.
Elsősorban kitűnő íze és cukortartalma miatt kedveljük, mert a benne lévő vitaminok nem jelentősek. Víztartalma 90-95%, így fogyasztásával a szervezetbe jutó víz a veseműködést előnyösen befolyásolja. Régebben vizelethajtó tulajdonsága miatt gyógynövényként is emlegették.

A kajszibarack vagy kajszibarackfa (Prunus armeniaca L vagy Armeniaca vulgaris Lam) egy Közép-Ázsiából vagy Kínából származó gyümölcsfa. A szilvának közeli, az őszibaracknak és a mandulának távolabbi rokona.Gyümölcse felhasználható nyersen vagy kifacsarva gyümölcsléként fogyasztva. Aszalva megtartja vitamin és tápanyagtartalmát. Befőttnek, dzsemnek, lekvárnak, illetve a mélyhűtéssel tartósított gyümölcsöt, sütemények, torták, gyümölcsbólék ízesítéséhez használják, de pálinka készítésére is kiválóan alkalmas.

A nemes körte (Pyrus communis) egész Európában elterjedt, valószínűleg Ázsiából származó hibrid körtefaj. Erdőkben, cserjésekben vadon is nő, de sok helyen termesztik. A nemesített fajták termése nagy, éretten sárga, esetleg kissé pirossal bemosott. Gondozás hiányában elvadulhat. A körte nem tartalmaz kiemelkedő mennyiségű ásványi sót vagy vitamint. Tartalma azonban olyan összetételű, amelyet számos betegség gyógyítására felhasználhatunk. A gyomorbajosok és a vese bajosok számára a legjobb. A körtét általában gyulladásos betegségek gyógyítására használják, illetve az emésztési rendszerre és a légutak gyógyítására.

A málna (Rubus idaeus) Magyarországon őshonos, föld alatti tarackokat hajtó, kb. 2 m magas félcserje.100 g gyümölcs vitamin és ásványi anyag tartama: energia 57 kcal A-vitamin 130 NE, B1-vitamin 0,03 mg, B2-vitamin 0,09 mg, C-vitamin 25,00 mg, Kalcium 22,00 mg, Foszfor 22,00 mg, Nátrium 1,00 mg, Kálium 168,00 mg, Egyéb fém 1,00 mg. A málnát elsősorban nyersen és szörpként fogyasztják, de népszerű a süteményekben, gyümölcslevesek összetevőjeként, befőttként, lekvárként, fagylalt ízesítőként stb. Finom pálinkát főznek belőle.

A meggy egy csonthéjas magvú gyümölcs, illetve az azt termő meggyfa (Prunus cerasus) rövidebb neve. A gyümölcs gyorsan beérik, frissen rövid ideig tárolható, azonban tartósítószer használata nélkül megaszalva, egész évben élvezhető. Télen kitűnő „gyógyszerként” szolgál a meghűlés ellen. 100 g termékben: energia: 1272 kJ (304 kcal), fehérje: 6,1 g, szénhidrát: 74,1 g, zsír: 1,8 g.

Az őszibarack vagy őszibarackfa (Prunus Persica) a rózsafélék (Rosaceae) családjába és a Prunus nemzetségbe tartozó gyümölcsfa. Legközelebbi rokona a mandula, távolabbi rokonai a szilva és a kajszibarack. Az őszibarack 7 g fehérjét, 90 g szénhidrátot, 6 g szerves sót és 10 g rostanyagot tartalmaz kilogrammonként.

A sárgadinnye (Cucumis melo) ázsiai eredetű gyümölcs, gyógynövény. Álterméséért már 4000 évvel ezelőtt is termesztették Perzsiában és Afrikában.Többféle fajtáját ismerjük. Héja lehet sima, rücskös, hálós, vagy barázdált, húsa narancsszínű vagy zöldes árnyalatú, egyes fajtáknál a dinnye érésével, a zöld szín aranysárgára változik. A nevük is különbözhet, színük is, sőt tápanyagtartalmuk is. A sárgadinnye kitűnő gyógyszer mindenféle lázas és gyulladásos betegségre. Gyógyhatását béta-karotin tartalmának köszönheti, de sikerét növeli, a benne levő nagymennyiségű ásványi anyag. Jó hatást vált ki a hasi rész bármely, gyulladással kapcsolatos megbetegedés gyógyításában: vékony és vastagbélgyulladás, illetve a vékonybél végénél levő zár (ileum) gyulladása esetén ajánlatos a sárgadinnye fogyasztása. A bél e szakaszának gyulladása főleg azoknál a vegetáriánusoknál jelentkezhet, akik táplálékuk legnagyobb részét nyersen fogyasztják. A kemény, rostos táplálék olyan károsodást végezhet a belekben, aminek következtében leszűkül a járat, illetve krónikus gyulladás jön létre, nem egyszer rák.

A tüskétlen szeder a Rubus nemzetségbe tartozó R. rusticanus var. inermis változatának továbbnemesítésével létrehozott, a XX. század elején elterjedt gyümölcstermő növény. Magas a foszfor- és a vastartalma. 8 g fehérjét, 18 g zsírt, 60 g szénhidrátot, 5 g szerves sót és 40 g rostot tartalmaz kilogrammonként.A termése C-vitaminban gazdag, ezért nyers fogyasztása (gyümölcssalátákba, cukrozva), de cukor nélkül is kellemes, üdítő hatású. Alkalmas még süteményekbe, gyümölcstortákba, lekvár és zselé, de gyümölcsbor készítésre is. Szárított levelét gyógyteaként használják.

A szilva vagy szilvafa (Prunus subgenus Prunus) a rózsafélék (Rosaceae) családjába, a vitatott rendszertani besorolású, főleg fákat és cserjéket magába foglaló Prunus nemzetségbe, annak Prunus alnemzetségébe tartozó fajok összefoglaló neve. Ide tartoznak még a kajszik is. Főleg az északi féltekén elterjedtek. Sokféleképpen felhasználjuk, kitűnő lekvár készülhet belőle a téli hónapokra, de befőzésre is alkalmas, a hullott szilvából készítik a hungarikumnak számító szilva szilva pálinkát, és a legjobb aszalványt adja. Fogyaszthatjuk nyersen - gyümölcsként, gyümölcssalátákba, főzve gyümölcslevesekben is kedvelt, az aszalt szilva kitűnő rágcsálnivaló, de jól illik egyes húsételekhez, különösen a vadhúsokhoz. Az aszalt szilvában is megvan ami a friss szilvában, de töményebb mennyiségben.

A szőlő (Vitis) a szőlőfélék (Vitaceae) családjának egyik sok fajt és azon belül sok alfajt magába foglaló nemzetsége. Minden ide tartozó növény közös jellemzője, hogy fás szárúak, terméseik fürtökben helyezkednek el, és levelük általában tenyeresen összetett. A szőlő tápláló gyümölcs, ezt a tulajdonságát magas cukor tartalmának köszönheti. A legrégebbi időkből származtatható gyümölcs, de igazából a hellén kultúra időszakában terjedt el.

Szőlőmag
A szervezetben lezajló folyamatok eredménye mindig valamilyen károsodás, melyért az oxidáció során keletkező szabad gyökök felelősek.
Az antioxidánsok olyan vegyületek, amelyek szabályozzák az oxidációt, hogy ott és akkor játszódjon le, ahol és amikor az a szervezet számára előnyös, ezáltal megelőzik a szabad gyökök kialakulását. Amikor az oxidálószerek és az antioxidánsok kapacitása nincs a szervezeten belül egyensúlyban, a sejtek és szövetek antioxidáns mennyisége csökken, az emberi szervezet öregedésnek indul.
A szőlő héjában és magjában a kutatók olyan vegyületeket (OPC) találtak, amelyek erőteljes antioxidánsként működnek. Különösen a szőlő magjában találtak koncentráltan az egészségre jó hatást gyakorló vegyületeket. A szőlőmag az OPC leggazdagabb forrása a Föld összes növénye közül. Az OPC ez idáig a leghatásosabb szabadgyök-söprögető, ami megszünteti a szabad gyökök által okozott láncreakciókat és megakadályozza az emberi sejtek és szövetek károsodását.
A szőlőmag kivonat képes áthaladni a véragy gáton és segít megvédeni az agyat és az idegrendszert a károsodástól. Mivel hatásosan semlegesíti a szabad gyököket, erősíti az érfalakat és megelőzi az érelmeszesedést. Hasonlóképpen megelőzi a szívbetegséget és a többi olyan bajt, ami a véráramlás javításával gyógyítható. A szőlőmag kivonat segíteni tud azoknak is, akiknek valamilyen allergiájuk, izületi gyulladásuk, visszértágulatuk, aranyerük van. Ezeken túlmenően szerepe van a bőr rugalmasságának és nedvességtartalmának megőrzésében, valamint késlelteti a ráncok kialakulását.
A szőlőmag kivonata a szépség megőrzésében nem csak a gyomron keresztül segíthet. Speciális bőrszépítő kezelések, masszázsok főszereplőjeként a bőrön keresztül felszívódva ajándékozhat meg mindenkit csodaszép, üde, feszes, és nem utolsó sorban jó illatú bőrrel.
Egészében véve hozzájárul az emberi élettartam meghosszabbításához. Különösen ajánlott azok számára, akik sokat ülnek a számítógép képernyője előtt.
Hatására csökken a szemgyulladás, nő a szem alkalmazkodó, és látóképessége valamint a kontrasztérzékenység.

Vadgyümölcsök:

húsos gyümölcsök: berkenye, csipkebogyó (vadrózsa), erdei szamóca, fekete áfonya, fekete bodza, feketeribizli, galagonya, hamvas szeder, homoktövis, kökényszilva, közönséges boróka, madárberkenye, som, tőzegáfonya, vadcseresznye (madárcseresznye), vadalma, vadkörte, vadszeder, vörös áfonya
csonthéjas magvak: közönséges mogyoró, vérmogyoró

A fekete áfonya (latinul: Vaccinium myrtillus) egy gyümölcstermő növény; termését és levelét a népi gyógyászat is felhasználja. Népies nevei: havasi meggy, havasi meggykoró, kukajsza, kukujza, molabogyó, afinya.
Gyümölcse közkedvelt lekvár; gyümölcslevesek, gyümölcssaláták alapanyaga, sütemények ízesítője, tölteléke.Az őz, nyúl, szarvas, vaddisznó elkészítésénél pikáns, közkedvelt íze miatt nélkülözhetetlen. Ezekhez az ételekhez kompót, mártás, saláta, vagy dzsem formájában tálalhatjuk. Nemcsak zamata különleges, de értékes tápanyagokat is tartalmaz.Gyümölcsbornak, likőrnek, szörpnek vagy teának elkészítve is nagyon jó hatású a bélflórára, mert ellenállóvá teszi a bél nyálkahártyáját az emésztési zavarokkal, krónikus bélhuruttal, bélfertőzésekkel, hasmenéssel szemben, és a szájbetegségeknél is jó szolgálatot tesz. Beszámolók szerint a második világháborúban a brit pilóták az éjszakai bevetések előtt marokszám ették a fekete áfonyát, ugyanis a benne rejlő anyagok segítik a retinasejtek gyors regenerálódását. Ma a gyógyszertárakban kivonata kapható.
A hasmenés, fogínygyulladás régről ismert gyógyszere. A levéből főzött tea epe- és hólyagbetegségek orvossága, vesetisztító. Levele cukorbajra jó, akár nyersen is.

A tőzegáfonya vagy cranberry (Vaccinium macrocarpon), Magyarországon az 1990-es évekig ismeretlen volt. Észak-Amerikából származik, örökzöld, kb. 10-15 cm magas törpecserje, amely a vörösáfonyánál nagyobb, piros-sárga gyümölcsöket termő gyógynövény.
Rubin-piros bogyóin sárgás-piros foltok, gyümölcshúsa világosabb, roppanóhúsú, enyhén fanyar ízű.
A gyömölcsből friss ivólé, vagy sűrítmény, de szárítmány, aszalvány, vagy gyümölcstea is készíthető. A friss gyümölcs lefagyasztva kb. 1 évig felhasználható. Friss gyümölcsként, torták, sütemények díszítésére, illik a joghurtokhoz, desszertekhez, vagy turmix italokhoz. Szárítva a mazsolához hasonlóan használható.
Szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésére, antibakteriális hatása miatt, a bakteriális fertőzések megelőzésére, kezelésére, amelyek általában gyulladásokhoz vezetnek, az immunrendszer erősítésére, étvágygerjesztőnek is ajánlják. Húgyúti fertőzések ill. gyulladások kezelésére kiválóan alkalmas.

Déligyümölcsök:

húsos gyümölcsök: acai, ananász, avokádó, banán, citrom, datolya, édes granadilla, füge, grépfrút (grape fruit), gránátalma, jujuba, kaktuszfüge, kaktuszgyümölcs, közönséges földicseresznye, kuruba, licsi, zöldcitrom (lime), mandarin, mangó, mangosztán, maracuja, narancs, naranjilla, óriás passiógyümölcs, papája, perui földicseresznye, pomelo, rambután, tojásdinnye
csonthéjas magvak: kesudió, kókusz

Citrusfélék:
A nálunk legjobban ismert citrom és narancs is a Citrus fajokhoz tartozik, melyek mind viszonylag alacsony fák, sötétzöld leveleik minden trópusi ország ültetvényeiben megtalálhatóak. Az alábbiakban bemutatjuk a citrusfélék főbb fajait és sok érdekességet tudhatunk meg róluk. Rendszertanilag a Kétszikűek osztályába, a Rutafélék rendjébe és családjába tartozik a Citroideae alcsaládja, melyek általában éterikus olajokban gazdag termést hozó fajok. Több fajukon a levelek tövében ágtövisek fejlődnek. Egyes kutatók 15, mások 100-nál is több fajt különböztetnek meg. Indiában és kínában előfordulnak vadon élő citrus fajok is, de aligha lehet egyértelműen eldönteni, hogy valódi természetben előforuló fajokról vagy kivadult kultúrájukról van-e szó. A Citrus fajok éterikus olajait az illatszeriparban használják fel; fontos alapanyagok, mivel kémiai átalakításuk révén könnyen más illatminőséget állítanak elő.

Citrus grandis, azaz "pomelo"
Valószínüleg a maláj vidéken keletkezett, ma főleg Indiában és Dél-Kínában, de más trópusi területeken is termelik. Terméseinek átmérője elérheti a 20cm-t, vagy még annál is több. Az egyes termésrekeszeket több cm vastag, szivacsos, fehér középső termésfal veszi körül, amelynek annyira bőrnemű a fala, hogy emiatt teljesen élvezhetetlen. Ezért el kell távolítani, és csak az izolált, lédús szőrük, tömlők ehetők - kellemes savanykás ízűek.

Citrus paradisi, grape-fruit
Lényegesen kisebb a pomelo-termésnél. Nagy a C-vitamintartalma, ezért különösen értékes gyümölcs. Emellett sok benne az éterikus olaj, amiért étvágygerjesztőnek számít. Főleg a termés héjának magas az olajtartalma, egyébként pektinben is gazdag, úgyhogy ezt iparilag is feldolgozzák: az egész termést szétnyomják, és az ún. frakcionált centrifugálással elkülönítik a könnyebb éterikus olajokat a tulajdonképpeni terméslétől. Hasonló módon nyerik a narancslevet is. Feltételezik, hogy a C. maximából, a Szunda-szigeteken élő kicsiny fából keletkezett.

Citrus sinensis, narancs
A citrusfélék legelterjedtebb kultúrfaja. Valószínüleg Kínából származik. A termesztett fajták változatos ízét több aromatikus sav adja, emellett még többféle cukrot is tartalmaznak, különféle arányban. Magról nevelt narancsfákon gyakran terem pompás, élénk narancssárga gyümölcs, amelynek nagysága is hasonló a kultúrváltozatokéhoz, de gyakran teljesen élvezhetetlen. A narancsfajták száma rendkívül nagy. Divatjelenségek is befolyásolják a fajták iránti keresletet. Amikor az 1920-as években megjelent a vérnarancs és nem lehetett a keresletet kielégíteni, a vörösrépa levét fecskendezték a fiatal termésbe, így ugyanazt a hatást érték el, és biztosították a magas eladási árat.

Citrus reticulata, mandarin
A mandarin középső termésfala igen gyengén fejlett, ezért az érett gyümölcs könnyen meghámozható. Termesztése különösen elterjedt Dél-Kelet-Ázsiában.

Citrus nobilis-nak, királynarancsnak hívják a narancs és a grapefruit keresztezéséből származó gyümölcsöt.

Citrus limon, citrom
Magas citromsavtartalmával tűnik ki, mely az északi féltekén lévő müvelési területen novemberben éri el a legnagyobb töménységet, ekkor van általában a szüret időszaka is. A citrom a legbecsesebb limonádé és fűszernövény. A citrom tartósságát adalékanyagok hozzáadásával fokozni lehet. Korábban olyan anyagokkal is próbálták a gyümölcsöt kezelni, melyről később kiderült, hogy rákkeltőek. A nálunk használt citromot savanyúcitromnak (C. aurantiifolia) is nevezik, egy másik faja édescitrom vagy lime néven ismert (C. limetta). Ez sajnos rövid ideig tartható csak el. Levéből kíváló üditőitalok készülnek.

Citrus aurantium néven számos fajt vonnak össze. Egyik képviselőjük a himalája déli leejtőin él, termésének húsából lekvárt készítenek, olaja adja kuraszao (curacao) likőr jellegzetes aromáját. Levelei és terméshéja gyógyhatású.
Egy másik fajuk a bergamott, melynek hélyából állítják elő a bergamottolajat.

A citronád (C. medica) általában kandírozott formában kerül forgalomba. Az ugyancsak ehhez a fajhoz tartozó ethrog vagy esrog néven ismert gyümölcsnek a zsidó vallásban van nagy jelentősége: orsó alakú termését az i.e. I. századtól kimutathatóan használták, ma zsidó karácsonyi ünnep kelléke.

A citrom (Citrus × medica L.) déligyümölcs és egyben fűszer is. Népies nevei: citronyád, és citrony.
Indiában fedezték fel, de ma már Európa déli részein, valamint Kaliforniában és Floridában is termesztik. A 3–5 méteres fa gyümölcse (citri fructus) egész évben terem. A perzsák már az időszámításunk kezdete előtt is termesztettek citromot. Arab kereskedők hozták be Európába, ahol csak nyolcszáz éve honosodott meg. Ma is fogyasztott fajtáit a XVI-XVII. század óta ismerik. Hosszú pályafutása során alkalmazták a mérgezés ellenszereként, hatásosnak vélték kígyómarás ellen, ajánlották szívbetegeknek is. Hatásos vizelethajtónak, izzasztónak, vérzést elállító, sebösszehúzó szernek tartották, használták csuklás elállítására, gyógyították vele a gyulladt torkot, a reneszánsz kor elején pedig a levét a pestis gyógyszerének hitték.

Az 1600-as évek elején az orvosok fölvetették, hogy a citromlé gyógyítja, illetve megelőzi a skorbutot. Ezt a feltételezést igazolta James Lind hajósebész kísérlete: a skorbutos betegek egyik csoportjával citromot és narancsot etetett, a másik csoport almabort kapott, a harmadikat pedig gyógyszerrel kezelte. A citromot, narancsot fogyasztók állapota javult, szemmel látható volt a gyógyulásuk. A szenzációs eset után negyven évvel a Brit Admiralitás kötelezte a Királyi Tengerészetet, hogy valamennyi tagja igyon meg naponta egy adag citrom- vagy narancslevet. A késlekedés miatt a négy évtized során hadseregnyi angol tengerész halt meg skorbutban. A citrom serkenti az emésztést és erősíti a gyomrot. Mivel sok benne a C-vitamin, segíti a meghűléses betegségek megelőzését. A közkedvelt aromájú fűszert a külső héjából nyerjük. Az érett citrom a legértékesebb oldó és méregtelenítő gyümölcs – sajnos, nálunk nemigen kapható. A bolti citromot éretlenül szüretelik és utóérlelő vegyszerekkel permetezik, ezért héjának minősége gyengébb. Bioflavon-tartalma vértisztító hatású, és regenerálja is a véredényeket. Bélféreghajtó és puffadásgátló hatása is van. A citromlé fokozza a nyálelválasztást, csillapítja a szomjúságot, mivel oldja és eltávolítja a szervetlen sókat. A citromlé hígítva is elpusztítja a kolera-, a diftéria-, és a tífuszbaktériumokat. Szinte nincs olyan betegség vagy gyengeségi állapot, amin a citrom ne segítene. A bőrnek is elsőrendű fiatalítója és regenerálója; megelőzi a kopaszságot, erősíti a fejbőrt, a hajhagymákat. Mandula-, vagy avokádóolajjal elegyítve jó bőrápolószer. Ha ezt erősen a fejbőrbe dörzsöljük, hamarosan megszünteti a haj korpásodását, megakadályozza a hajhullást.

Grapefruit, az immunerősítő, fogyasztó gyümölcs. Fogyókúra és tisztítókúra - Az értékes mag. A citrusfélék egyik legelőnyösebb tulajdonsága magas C-vitamin tartalmukban rejlik, ami sokkal hatásosabb, mint a tablettákban adagolt vitamin. Szentgyörgyi Albert szerint azért, mert e gyümölcsfajtában bioflavonoidokkal együtt fordul elő, és ezek jelenlétében tartósabban, fokozottabban hat.
Immunrendszerünk téli karbantartásakor már a fentiek miatt sem nélkülözhetőek e gyümölcsök, de egyéb kedvező tulajdonságuk miatt a tavasz beköszöntével is érdemes fogyasztani őket. Ezúttal a citrancs, elterjedtebb nevén a grapefruit áldásos hatásaival ismerkedhetünk meg. A magyarosított nevű citrancs a citrusfélék családjának legfiatalabb tagja, rózsaszínű és piros belsejű fajtáját ismerjük, melyek íze erősen hasonlatos egymáshoz, mindkettő savanykásan keserű. Már korábban is ismert volt, hogy fokozza néhány általános használatban lévő gyógyszer, így vérnyomáscsökkentő szer, nyugtató, immunszupressziós szer hatását, de egyes szakértők szerint önmagában is gyógyító hatással bír.

Fogyókúra és tisztítókúra
Hasznát veszik például fogyókúrázók, kiegészítőként ugyanis felgyorsítja, hatásosabbá teszi a felesleges kilókkal való küzdelmet. Hatása egyrészt a grapefruit rostok rendkívül magas folyadékfelvevő képességén alapul, mivel azok a folyadék hatására a gyomorban megduzzadva teltségérzetet keltenek. Másrészt képes a zsírok, az állati zsírok lebontására, ily módon koleszterinszintre is kedvező befolyással bír. A máj méregtelenítő szerepe köztudott, nos a grapefruit májtisztító hatását is kiemelik a természetgyógyászok, mégpedig a nem mindenki által kedvelt kesernyés íznek tulajdonítva azt. A máj megtisztításával a káliumban dús gyümölcs a vérünket is megszabadítja a lerakódástól. A savas vért lúgosabbá teszi, így az egész szervezet a gyógyulás útjára lép. A citrancs hat a szív működésére, a vérnyomás csökkentésében is szerepet játszik A grapefruit bioflavon tartalmú, hesperidint és rutént is tartalmaz. Ezek az anyagok közvetlenül a sárga héja alatt vannak, a fehér részben, és elősegítik a kapilláris erek regenerálódását. Ezeknek az ereknek a károsodása, eldugulása először a veséken érezteti hatását, ezért a gyümölcs rendszeres fogyasztása a vesékre és a húgyutakra is jó hatással van. Ha tisztítókúránk alkalmával grapefruitot is fogyasztunk, igyuk a gyümölcs levét. Ha nagyon savanyú, hígíthatjuk vízzel, de sohase tegyünk bele cukrot, vagy mézet.

Az értékes mag
A grapefruitmag jótékony hatásait már ötezer éve is ismerték, az európai gyógyításban a XVII. században jelent meg, hogy aztán a hivatalos orvoslásban ismét feledésbe merüljön. Mintegy húsz évvel ezelőtt egy floridai orvos fedezte fel sokadszorra, amikor megfigyelte, hogy a gyümölcs magjai az általa készített komposztban nem rohadnak el. Az azóta végzett kutatások nyomán a magból ma már kivonatot készítenek melynek felhasználási területe igen széles. Hatóanyagai elpusztítják a kórokozók citoplazmájának membránját, a klinikai vizsgálatok szerint 800-féle vírus és baktérium, körülbelül 100-fajta gomba, és bizonyos paraziták ellen is hatékonyak, mégpedig úgy, hogy az emberi szervezetet eközben nem károsítják. Mellékhatást csak az okozhat, ha a megengedett adagot négyezerszeresen túllépi valaki. Sikeresen alkalmazzák már gyomor- és bélpanaszok esetén, torok, orrfülfertőzések, különböző gombás megbetegedések kezelésére, de hatásos a fogínygyulladás és a hüvelyfertőzés gyógyításában is. A kivonatot sok kórházban (elsősorban az USA-ban) fertőtlenítőszerekhez keverve hasznosítják, és mivel környezetet károsító összetevőt nem tartalmaz nagy jövőt jósolnak neki a babaápolásban (cumi és játékok fertőtlenítése) és a sebgyógyításban (rovarcsípés, horzsolások, karcolások) egyaránt.

A gránátalma (Punica granatum)
Ázsiában és a Közel-Keleten, évezredeken át nagy becsben tartották spirituális és egészségügyi szempontból egyaránt. A modern tudomány csak napjainkban fedezi fel ismét, ezt az elsőrendű antioxidánst, amely egyre nagyobb népszerűséget ér el a betegségek megelőzésében. Tartalmaz többek között polifenolokat, C-vitamint, flavonoidokat, gyümölcscukrot. A gyümölcsök között a gránátalma rendelkezik a legerősebb antioxidáns, és egyben kiváló gyuIladásgátló tulajdonsággal is, amelyek egy sor betegség megelőzésében jelenthet segítséget. Kedvező tulajdonságait fokozza, hogy antioxidáns alkotórészei (A és C-vitamin) gyorsan felszívódnak, közösen támogatva az oxigént, a szabadgyökökkel való harcban. A gránátalma az ellagsavnak nevezett természetes anyag leggazdagabb forrása is, mely a kutatások szerint gátolja a rákos sejtek kialakulását. Jelentős mennyiségben tartalmaz polifenolokat, melyről már kimutatták, hogy az öregedés kitűnő ellenszere, és idegrendszervédő hatása is van. A bioflavon tartalmának köszönhetően, csökkenti a vérrög képződés esélyét. Továbbá támogatja az egészséges szívműködést. Segít fenntartani az egészséges koleszterin szintet. Táplálékaink között mindent megtalálunk, amire a testünknek szüksége van! Ha nem is olyan eros hatásúak, mint a vegyszerek a gyógyszerben, de sokkal barátságosabbak a testünkhöz, felszívódásuk jobb, hatásuk biztosabb, és ami a legfontosabb, nincs mellékhatásuk, mert természetes. Némely táplálékunkban hasonló összetételű anyagok vannak, mint az esztrogen hormonok az úgynevezett fitoesztrogenek. Egyes növényekben fordulnak elő s az emberi hormonokhoz hasonló összetételűek. Ezek a fitoesztrogének azok számára jelentenek valamit, akiket hormon készítmények fogyasztását javasolja az orvos. Ha természetes környezetben jutunk ezekhez a hormonokhoz, a felszívódás biztosabb, és nincs semmiféle mellékhatása. Negyvenöt év fölött javasolt mindenkinek fogyasztani ezeket a zöldségeket, és gyümölcsöt, mert a test hormontermelésében megkezdődött a csökkenés. Ha a szervezet hanyatlását a növényekből pótoljuk, megelőzhetjük a mell, a méh és a prosztatarák kifejlődését, valamint zökkenőmentes lesz a változókor. A gránátalma is ezek a gyümölcsök közé tartozik. Datolyával, ami szintén tartalmaz esztrogen hormonösszetételt, jó segítség azoknak akik hormonterápiára szorulnak. Naponta két három datolya elfogyasztása, egy gránátalmával kitűnő gyógyhatás. Az utóbbi időkig csak a nők változó koráról volt szó, ma már elismerik, hogy a férfiak is belejutnak a változó korba, ami azt jelenti, hogy a test kevésbé aktív, egyes hormonok termelése lényegesen csökken a test által. Ezt a folyamatot lassíthatjuk, ha olyan táplálékot fogyasztunk, amelyek azokat az anyagokat tartalmazzák, amelyek besegítenek a hormon háztartásba, a férfiaknál csökkentik kockázatot a prosztatabántalmak kialakulására. Számos ilyen táplálékunk van, köztük a gránátalma.
Alacsony vérnyomás: A legnagyobb melegben, amikor az alacsony vérnyomás a mélypontra jut, és ájulás környékez, egy evőkanál gránátalma lé megerősíti a szívet, és újra szabályosan kezd verni. Ehhez aztán tovább lehet kortyolgatni legalább még egy fél pohárral, hogy a test ereje visszajöjjön egészen.
Vérerősíto: A gyenge vér, a gyenge szívműködés fáradság érzetét okozza. A szívműködés serkentésére és a vér összetételére hat a gránátalma leve. A krónikus fáradság, és a vérszegénység első segítsége lehet.
…ÉS MÉG VALAMI: Gránátalma mint magzatvédő
Az Egyesült Államokban azt vizsgálták a kutatók, hogy a különféle gyümölcsök milyen hatással vannak a fejlődő magzatra. Az eredmények szerint a gránátalma koncentrátum vízzel hígítva 60 százalékkal csökkenti az újszülötteknél kialakuló oxigénhiányos agysérülések kialakulásának a kockázatát. Korábban a terhes kismamák a vörösbort fogyasztották idegrendszer kímélő hatása miatt, de jelen vizsgálat eredményei alternatívát jelenthetnek, hiszen terhesség alatt nem szerencsés az alkoholfogyasztás, mivel jelentős sérüléseket okozhat a magzatnál. A gránátalma úgy tűnik, az egyik legjobb természetes megoldás lehet, néhány kellemetlen betegség megelőzésére.

Mangó, a Nap lánya
Ismerjük meg!
A mangófa (Mangifera indica) a szömörcefélék (Anacardiaceae) családjába tartozik. A mangófa önbeporzó, több fajtája létezik. Származási helyét a szakirodalom Indiában jelöli, amelyre a botanikai néve is utal. Több mint 4000 éve termesztik. Távoli rokona a kesudiónak és a pisztáciának. Kelet-Indiából a buddhisták közvetítésével jutott Kelet-Ázsiába, majd Malajziába. Innen a portugáloknak és perzsáknak köszönhető továbbterjedése. Ma már a trópusokon és a szubtrópusi övezetekben gyakoriak a mangóerdők, régen viszont csak a kiváltságosok birtokán volt mangóerdő. A mangó alakja tojásdad vagy vesealakú, héja zöldes pirosas árnyalatú, de színe a sárgáig változik. Maga a gyümölcs húsa narancssárga színű, íze és állaga az őszibarackéhoz hasonlít. A gyümölcsnek egy darab nagymérető, lapos magja van, amelyet rostos szőrök borítanak. A mangófa akár húsz méterre is megnő, és az ültetéstől számított negyedik - hatodik évben fordulnak termőre. Nagy terjedelmű gyökérrendszere mélyre hatol a talajba. Levele fiatalon vörös, később sötétzöld, virágzata sárgás-vöröses és az ágvégeken bugában fejlődnek. Hosszú virágzatán ezer-hatezer halványrózsaszín virág fejlődik. Egy ágon akár több gyümölcs is terem. Akkor ígérkezik jónak a termés, ha meleg és száraz időszakban érhet a gyümölcs. A mérete a fajtától függ, de szilvától a dinnyeméretig váltakozik.
A mangó nagy exportőrei Közép- és Dél Afrika, Ázsia, Latin-Amerika és Izrael.

Miért jó?
A mangó nem csupán kellemes ízű vitamin- és ásványi anyag forrás, hanem enzime gyomorvédő hatású A mangó gyümölcshúsának tápértékét nagy szénhidrát tartalma adja. Vitaminok közül megtalálható benne az A-provitamin, B1, B2 és az E vitamin is. Ásványi anyagokban is rendkívül gazdag, hiszen foszfort és kálciumot ugyan úgy tartalmaz, mint nátriumot, magnéziumot vagy vasat. Béta karotin tartalma miatt pedig kiváló káliumforrás. Rosttartalma segíti az emésztést, és a kutatások szerint jótékony hatással van a szívre, valamint csökkenti a vér koleszterin szintjét. A mangó 100g gyümölcshúsában 245kJ/59kcal / energia van.

Hogyan fogyasszuk?
A mangóhoz hozzájuthatunk nyers vagy konzerv formában. A mangó teljes érettségben kissé megpuhul, ekkor a legízletesebb, de túlérett állapotban íze kissé émelyítővé válik.
Ha nyersen és frissen vásároljuk, akkor mosás után hámozzuk meg és vegyük ki a magját. Ezt követően feldarabolhatjuk a kívánt formában és méretben. A gyümölcs húsa kiválóan illeszkedik a rákételekhez, sonkához és a lazachoz egyaránt.
Van, aki a kettévágott gyümölcsbe likőrt önt, és lehűtve fogyasztja, de jó bóléhoz vagy gyümölcssalátához, fagylalthoz is, továbbá finom kompót és lekvár készíthető belőle.
Indiában sok háztartásban Mangó csatnit készítenek belőle, ami egy hindu eredetű fűszer-mártás.
Vásárláskor érdemes a nem teljesen puha gyümölcsöt választanunk, mert ha szobahőmérsékleten tartjuk, akkor néhány nap alatt megérik.
Érett állapotban 1-2 napig eláll a hűtőszekrényben.
Megkísérelhetjük a mangó csonthéjas magjának csíráztatását. Előtte azonban a friss magról le kell kaparni a magszőrökre tapadt gyümölcshúst, majd megmosva néhány napig érdemes száradni hagyni.
Ezt követően ültessük el púpos részével felfelé, laza szerkezetű talajba, és lehetőség szerint olyan helyre tegyük, ahol alulról meleg éri.

A narancs (latin neve Citrus aurantium L., népies neve auranci, oránzs) déligyümölcs. A narancsbogyó külső rétegét, a jellegzetes sárga színű héját a kereskedelemben – színe alapján – „flavedó”-nak nevezik. A külső héj (Aurantii cortex) illóolajat, keserűanyagot, karotinoidot és narancssavat tartalmaz, közkedvelt aromájú ízesítő fűszert készítenek belőle. A héj belsőbb, fehér rétege taplószerű, melyet „albedó”-nak neveznek. A bogyó belseje sárga és lédús.
Nagyon jó ízjavító, gyomorerősítő, emésztést serkentő, étvágyjavító és vértisztító. Itt említjük meg a kürasszó kérget, amely a nyugat-indiai szigetcsoport egy részén termő, különleges narancsfajta héja. Ebből készítik a hires "Curaçao" néven ismert likőrt. (kürasszó-likör), vagy narancsos csokoládét is.

A papája, papaja vagy dinnyefa a Carica nemzetségbe tartozó fa. Gyümölcse szintén papája vagy papaja néven ismert. A növény az amerikai kontinens trópusi területein őshonos, Mexikóban évszázadokkal a klasszikus mezoamerikai kultúrák előtt már termesztették. A dinnyefát a térítők közötti trópusi területek gazdag talaján termesztik. A mintegy 10 m magas fa tetején a levelek egy csokorban helyezkednek el. Az apró, zöldes színű porzós virágok önállóan vagy kettes-hármas csoportokban, a törzs felső részén találhatók. Termése nagy, 20-30 cm-es, érett állapotban narancssárga bogyótermés, amely 5 kg-ot is nyomhat. A papája gyümölcs bizonyos emésztési zavarok (gyomorsav-termelési elégtelenség, emésztési problémák miatt kialakuló migrén, felfúvódás, hasnyálmirigy-elégtelenség) kezelésében is ajánlott. Kivonatát a bél különféle élősködői ellen (Oxyuris, Ascaris, Ancylostom) valamint ér- (visszértágulatos fekély, aranyér) és bőrproblémák (tályogok, sebek és különféle bőrbetegségek) esetén alkalmazzák. A papája hatóanyaga élősködőellenes szer, amelynek nyugtató hatása van az emésztőrendszerre. Elősegíti a fehérjék, a zsírok és a cukrok emésztését, a gyomorsav mennyiségétől függően. Ödémagátló és sebgyógyulást serkentő tulajdonság is jellemzi. Jóllehet a növény mérgező hatását mind a mai napig nem jelezték, a dinnyefából készült termékek, hatásuk miatt, csak orvosi rendelvényre kaphatók. Felléphetnek velük szemben allergiás tünetek, valamint módosulhatnak tőlük a véralvadási tényezők.